Az övsömör esetében többnyire a test egyik oldalán, a mellkas alsó tájékán fájdalmas, hólyagszerű kiütések jelennek meg a bőrön. Testi kiváltó okként az ott végigfutó gerincvelőideg gyulladása szolgál. E megbetegedés a bőrt, azaz kontaktusteremtő szervünket érinti.

• Pontosabban fogalmazva, a zavar a fent említett idegnyalábból indul ki. Ez arra enged következtetni, hogy e megbetegedés érzéke­lésünk, észlelésünk zavarával áll kapcsolatban, hiszen az idegeknek az a feladatuk, hogy a külvilág információit közvetítsék az agynak

• Az övsömörben szenvedő betegnek nehézségei vannak a kapcsolat­teremtés terén, minthogy bőrbetegsége a következőket jelzi: „Foglal­kozzatok velem, törődésre és gondoskodásra van szükségem, igényelem és keresem a kapcsolatot!” Másfelől viszont belülről ellen­tétes értelmű információlökéseket kap, melyek kapcsolatfelvételében megakadályozzák, minthogy a beteg a külvilág közeledési kísérleteit egyáltalán nem vagy csak csökevényes formában észleli, így kerül sor a már említett ideggyulladásra, mely az érzékelt impulzusok továbbí­tásában és feldolgozásában bekövetkezett zavarra utal.

• A beteg igényli és keresi a kapcsolatot, ugyanakkor a jóindulatú közeledéseket, félelemből vagy bizalmatlanságból, elutasítja. Kap­csolatteremtésre bizonyos mértékig képtelenné vált, meg kell hát tanulnia másokhoz közeledni, illetve lehetőséget teremteni a kap­csolat létesítésére.

Összefoglalva: Övsömör: segélykiáltás – „Szükségem van, vágyom a kap­csolatokra!” Félelem, bizalmatlanság és védekezés a kapcso­latteremtéssel szemben. Érzelmi-gondolati „ördögi kör”.