Több millió ember szenved alacsony vérnyo­másban; reggelente nehezen szedi össze magát, bágyadt és kimerült. Nehezen tudnak koncentrálni, szédülés környékezi őket, egyesek el is ájulnak, mivel olyan életfontosságú szervek, mint például az agy, nem kapnak elegendő vért..

• Az „ájulás” egyben világosan jelzi is, hogy valójában hol van a hiba. Az alacsony vérnyomású egyén visszariad a nehézségektől, még csak kísérletet se tesz legyőzésükre, inkább megkíméli magát a konfliktusoktól.

• Ellenállást tapasztalva nyomban visszavonul, következésképp véráramlása is visszahúzódik. Mindez gyakran pe­rifériás vérkeringési zavarokhoz vezet, amiben világosan kifejező­dik a tény, hogy az illető valamivel nem kíván érintkezésbe lépni, inkább távolról elkerüli, így a valóban lényeges nem „elevenedik meg” többé.

• Az ilyen ember, gyakran az ájulás mértékéig, kitér a küzdelmek elől, így hárítván el magáról a felelősséget. Akinek alacsony a vérnyomása, állóképessége is ingatag, nem néz szembe a problémákkal, így tulajdon problémájával is tehetetlenül áll szemben.

• Képtelen bármit nyíltan vállalni, valamiért „egyenesen kiállni”. Kitér a kihívások elől, gyakran szexuális téren is, ami pedig szoros összefüggést mutat a vérnyomással. Az ilyen ember a tudattalan szférájába húzódik vissza. Az alacsony vérnyomás elsősorban nőknél fordul elő. Szélsőséges esetben az illető ájultan esik össze, így kényszerítvén rá környezetét, hogy egy adott konfliktustól meg­kímélje.

Összefoglalva: Vérnyomás (alacsony): képtelenség a konfliktusokkal való szembenézésre, elégtelen dinamika és aktivitás, adott helyzetek kerülése

Amit tenni kell

• Alacsony vérnyomás esetében sokat segít az aktivitás fokozása. Lift helyett válasszuk inkább a lépcsőn járást, legalább kétnaponta kerékpározzunk, ússzunk, teniszezzünk, illetve télen válasszuk a sífutást. Az erősportok hatékonyabbnak bizonyulnak a kocogásnál, mivel nemcsak az aktivitás hiányzik, inkább a teljesítőképesség.
• A pulzust naponta legalább tíz percig tartsuk 130-as értéken. A hideg-­meleg váltózuhany, a szívtájéki irányban végzett masszírozás, va­lamint egy kiadós reggeli, sóval és lekvár nélkül, ugyancsak hozzájárul állapotunk javulásához.
• A vérkeringés szempontjából az ötszöri kisebb étkezés jóval előnyösebb, mint a háromszori nagy. A kis mennyiségben elfo­gyasztott alkohol pezsdítőleg hat a vérkeringésre, a nagyobb adag viszont káros, mivel értágító hatása következtében még renyhébb lesz a véráramlás.
• Sokaknál hatékonynak bizonyul a feketekávé, de nem minden szervezet tűri el, ráadásul stresszhelyzetben a kávé inkább bágyasztólag hat, nem élénkít.
• Ha egyszer netán elsötétülne szeme előtt a világ, akkor le kell ülnie vagy feküdnie, de semmiképp se szabad mozdulatlanul ma­radnia; meg kell feszítenie lábizmait, bicikliző mozgásokat kell vé­geznie a levegőben, vagy legalább magasba kell emelnie a lábát.
• Ha váratlanul elönti a hideg veríték, innia kell, mivel a szervezet folyadéktartaléka gyakran oly csekély, hogy a vérkeringés össze­roppan. Általános szabály, hogy szabadságát mindig aktív tevé­kenységgel töltse ahelyett, hogy csak lustálkodna.
• A fenti tevékenységek olyan aktivitást eredményeznek, mely fokozza a cselekvőkészséget. Valódi segítséget viszont csupán a gondolati beállítódás megváltoztatása hozhat. Az alacsony vérnyo­mású embernek meg kell tanulnia szembenézni a problémákkal, nem szabad kitérnie előlük, hanem cselekvő módon változtatnia kell azon. ami megváltoztatandó.
• Minthogy mindenféle hiány egyben valamifajta lehetőség felsejlése, felmutatása, azaz feladat is, az adott helyzetből mindig le kellene vonnunk a megfelelő tanulságokat, így ráébredhetnénk arra, hogy magas, illetve alacsony vérnyomásunk alapvető oka az, hogy hiányzik belőlünk az eredendő bizalom.
• Ez az ősbizalom a praenatalis időszakban, vagyis közvetlenül a megszületésünk előtt alakul ki, s később csak rendkívüli nehézségek árán szerezhető meg, márpedig jelen esetben ez a feladatunk. Be kell látnunk, az élet olyan feladatot tűzött elénk, melyet tulajdon fejlődésünk érdekében feltétlenül el kell végeznünk, és meghátrálásunk egyenesen arra kényszeríti a sorsot, hogy ugyanazt a leckét keményebb formában ismételje meg, míg végül már nem tudván kitérni előle, készek vagyunk vállalni azt.