Megbízható gyógymódok otthonra

GYOMORÉGÉS – LELKI HÁTTERE

2018. szeptember 12. - acelvaros34

Amikor egy különösen nehéz problémával foglalkozunk, melyet minden igyekezetünkkel meg kívánunk „emészteni”, étkezéskor túl sok gyomorsavunk termelődik, ami végső soron felfelé tör a nyelőcsövön: egyszóval „megsavanyodunk”.

A felesleges gyomorsav, mely a mellkas és a torok égető érzését okozza, mintegy azon törekvésünk jelképe, hogy a probléma végére járjunk, ugyanakkor világosan jelzi a kínzó zavar miatt érzett ag­ressziónkat, dühünket is. A gyomorégés az epebántalmak és a gyomorfekély kialakulásának előjeleként is felfogható.

E betegség heveny formában jelentkezhet, ha valami konkrét dolgon „rágódunk”. Egyesek szinte állandó gyomorégésről panasz­kodnak. Ilyesmi többnyire akkor lép fel, ha már huzamosabb ideje gyűlik bennünk az agresszió, ha újra meg újra szembesülnünk kell egy kellemetlen helyzettel, melyben nem merjük magunkat megvé­deni, vagy éppen nem vagyunk hajlandók levonni belőle az esetleg kínos következtetéseket.

A gyomorégésben szenvedőnek végeredményben meg kell tanulnia megvédenie önmagát, meg kell tanulnia agresszív indulatait megfele­lően kinyilvánítani, még akkor is, ha ezáltal kevésbé kedvelik majd vagy éppen huzamosabb ideig összeütközésbe kerül másokkal.

 

Összefoglalva: Gyomorégés elutasítás, agresszió, düh, kellemetlen helyzettel való szembesülés, kedvetlenség

GYOMORHURUT – LELKI OKAI

Függetlenül attól, hogy nem megfelelő táplálékot vagy „emészthe­tetlen érzelmeket” nyelünk-e le, a gyomrunk erre mindig savképző­déssel reagál. Minthogy a gyomorsav a méreg, düh, félelem, agresszivitás és hasonlók megemésztésére nem alkalmas, a „sze­gény éhenkórász” savanyodik meg, azaz agresszív indulatai önmaga ellen fordulnak. A gyomor túlzott savtermelése tehát világosan jelzi, milyen mértékben „savanyodott be” az ember.

Az idült vagy heveny gyomorhurut kialakulásában, többek között az alábbi okok játszhatnak szerepet

  • túlfeszített életmód. Akinek elképesztően sokféle információt kell befogadnia, szellemileg túl gyakran „át kell állnia”, aki egyik megbeszélésről a másikra rohan és egyetlen nyugodt perce sincs, előbb-utóbb – ha a gyomra minderre „érzékenyen reagál” – ingerültté válik.
  • „ehetetlen ételek”. Aki tehát olyan konfrontációkba kerül, melyeket képtelen megnyugtatóan rendezni, akinek bizonyos információk „megfekszik a gyomrát”, vagy környezete révén állandó nyomásnak, idegesítő hatásoknak van kitéve, annak minderre a gyomra is érzékenyen fog reagálni.
  • túl forró vagy túl hideg étel. Jelképes értelemben véve ez annyit jelent, hogy az ember végletes szituációkkal került szembe. Aki
    azonban önmagát, illetve teherbíró képességét túlbecsüli, annak végtére is nyugalomra van szüksége, hogy a benne felhalmozódottakat megemészthesse.

 

A gyomorhurut-terápia tehát egyaránt magában foglalja a kímélő étrendet és az idegesítő tényezők kiküszöbölését.

Összefoglalva: Gyomorhurut- bosszankodás, harag, félelmek, agresszi­vitás, hektika; nincs időm a dolgokat „megemészteni”; be­le-nem-egyezés, elnyomott konfliktusok

HAJHULLÁS – LELKI OKAI

A haj évszázadok óta az emberi életerő szimbóluma. A szőke embereknek mintegy 140 000, a barnáknak 110 000, a vörös hajú-aknák közel 90 000 hajszáluk van. Az egészséges hajszál körülbelül 5-7 évig él, ezen idő alatt mintegy 70 cm hosszúra nő, mielőtt kihullana. Az egészséges ember naponta mintegy 70 hajszálat ve­szít.

Mindazonáltal megvan a lehetőségünk arra, hogy megakadá­lyozzuk a haj idő előtti kihullását.

Összefoglalva: Hajhullás – kimerültség, az életerő csökkenése, hiányos táplálkozás, terhelt psziché

Amit tenni kell

  • Minthogy a haj az életerő szimbóluma és érzékeny fokmérője, az egészséges táplálkozás nagymértékben hozzájárulhat az idő előtti hajhullás megelőzéséhez.
  • A modem táplálkozás szakemberei, biokémikusok és hormonspeci­alisták megállapították, hogy a búzacsíra, a napraforgómagok és a lecitin növelik a haj élettartamát.
  • A saláta, a friss gyümölcs (különösen a sárgabarack), a csonthéjasak és különféle magvak szintén jótékony hatásúak.
  • De fontos szerepet játszik itt a mentálhigiéné is, hiszen a zaklatott lelkiállapot fokozza a hajhullást. Egyszóval minden, ami va­lóban az egészséget szolgálja, a hajra is előnyös hatással van.

 

HASMENÉS – LELKI OKAI

Szervezetünk kiválasztó rendszere azt a célt szolgálja, hogy megsza­badítson bennünket a haszontalan vagy káros anyagoktól. Normális körülmények között erre azután kerül sor, hogy a táplálékot (azaz a benyomásokat) megemésztettük, s ennek során a számunkra fonto­sat kiszűrtük..

  • A hasmenésben szenvedő beteg azonban a táplálékot, azaz a friss szellemi benyomásokat is, feldolgozatlanul engedi tovább, anélkül hogy kiválasztaná a hasznosíthatót.
  • Következésképp a hasmenés mintegy demonstrálja a félelmet, képtelenséget vagy vonakodást, hogy szembenézzünk a dolgokkal, megbirkózzunk a felmerülő problémákkal. A hétköznapi beszéd e helyzetet találóan ragadja meg „a félelemtől a nadrágba csinálni” fordulatban.
  • A hasmenés az attól való félelmet jelképezi, hogy nem nőttünk fel az elvégzendő dologhoz, az élet túl sokat követel tőlünk. Ahelyett, hogy szembe­néznénk a problémával, inkább visszahúzódunk egy csöndes, ma­gányos helyre, s hagyjuk, hadd menjenek a dolgok a maguk útján. Nem emésztjük meg az átélt eseményt, még csak nem is foglalko­zunk vele, engedjük, hogy csak úgy „keresztülmenjen” rajtunk.
  • A hasmenés tetemes folyadékveszteséget jelent, így legfontosabb tennivalónk az, hogy szervezetünket nagy mennyiségű friss folya­dékhoz juttassuk. A folyadék egyben a testi és szellemi rugalmasság szimbóluma is. Testi és szellemi vonatkozásban tehát egyaránt elveszítettük a szükséges rugalmasságot. Újra meg kell kapnunk, vissza kell nyernünk, különben „kiszáradunk”.
  • A krónikus hasmenés mögött általános félelem húzódik, misze­rint még nem nőttünk fel eléggé az életfeladatokhoz, míg az akut hasmenés egy konkrét problémára utal, amivel az illető nem kíván foglalkozni.

 

Összefoglalva: Hasmenés – szorongás, félelem és vonakodás az életfela­datokkal való megbirkózástól, az élettől való félelem, csök­kent rugalmasság

HÁTFÁJÁS

A hátfájást elsősorban a hátizmok meghúzódása, a csigolyák közti porcko­rongok sérülése vagy – el­sősorban idősebb korban -a csigolyák kis ízületeinek elváltozásai idézik elő. Ál­talában néhány napig tartó probléma, de lehet elhúzó­dó, akár munkaképtelensé­get okozó állapot is.

Fájdal­mat válthat ki a helytelen testtartás, a hosszan tartó egy helyben ülés, a meg­erőltető testmozgás vagy akár egy hirtelen mozdulat is. Ugyancsak a gerincet terheli meg a túlsúlyosság és a terhesség is. A stressz szintén szerepet játszhat, de előfordulhat, hogy vala­milyen belső szervi problé­ma kísérő tünete a hátfájás.




Az alábbi módszerek segítségével kiegészíthetjük az orvosi kezelést

Ne olyan hevesen!

  • Amikor fájni kezd a hátunk, valószínűleg leginkább egy jó forró fürdőre vágyunk. Az első néhány napban azonban alkal­mazzunk inkább jeget, amely fájdalomcsillapítóként igazán nagyszerű munkát végez, ráadásul a duzzanatot is csökkenti. Tegyünk törülközőbe burkolt jégtömlőt (vagy például egy csomag fagyasztott borsót) a fájó területre legfeljebb 20 percig, amilyen gyakran csak szükséges. (A későbbiekben a hideg borogatást testmozgás vagy bármilyen fizikai erőkifejtés után hasonló módon alkalmazhatjuk.)
  • Körülbelül 48 óra múlva kezdjük el meleg borogatással kezelni a területet, hogy serkentsük a vérkeringést, és oldjuk az izmok fájdalmas merevségét. Mártsunk egy törülközőt na­gyon forró vízbe, csavarjuk ki, majd hajtogassuk össze. Feküd­jünk hasra, a csípőnk és a bokánk alá tegyünk egy-egy párnát.
  • Terítsük a törölközőt az érintett részre, takarjuk le celofánnal, aztán helyezzünk rá közepes hőfokra állított melegítőpárnát. Legfeljebb 20 percig hagyjuk rajta. A műveletet napközben ismételjük meg három-négy alkalommal néhány napon át.

 

Kenőcsök és masszázs

  • Kérjük  meg partnerünket  vagy  közeli  barátunkat, hogy masszírozza meg a hátunkat. Nyugodtan használhatunk köz­ben speciális krémeket vagy kenőcsöket, de ügyeljünk arra, hogy ezek néhány kezelés  után  bőrirritációt  okozhatnak. Egyszerű masszázseszközt úgy készíthetünk, hogy néhány teniszlabdát tömünk egy hosszú szárú zokniba, bekötjük a száját, és megkérjük a társunkat, hogy görgesse fel-le a hátunkon.
  • Kenjünk be a hátunkat metil-, dietilamin- vagy glikol-szalicilát-tartalmú krémmel, amelyek mind fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek. Masszírozással dörzsöljük be a kenőcsöt a bőrbe, hogy ezzel is enyhítsük a fájdalmat. Vigyázat! Ne hasz­náljunk kenőcsöt melegítőpárnával vagy meleg borogatással egyidejűleg.
  • Lehetséges, hogy orvosunk kapszaicint tartalmazó krémet ír fel (ez a vegyület teszi csípőssé a paprikát). A bőrön alkal­mazva a kapszaicin az idegvégződésekből P-anyagnak nevezett neuropeptideket szabadít fel. A kutatók kiderítették, hogy a P-anyag létfontosságú szerepet játszik a fájdalomérzet továb­bításában, tehát ha kevesebb van jelen belőle a vérben, a fájda­lom csökken. A hatás esetleg csak a krém több hétig tartó hasz­nálata után jelentkezik. Bőrirritáció esetén azonnal hagyjuk abba a kezelést.





Helyes testtartás

  • Álljunk egyenesen, úgy, hogy a testsúlyunk egyformán ne­hezedjen mind a két lábunkra. Toljuk a medencénket előre, majd hátra, kissé eltúlozva a mozdulatokat. Ezután keressük meg azt a testhelyzetet, amely a lehető legkisebb megter­helést jelenti a hátunknak. Először összpontosítsunk a derék­tájra, azután a mellkasi szakaszra, végül pedig a nyaki és válltáji területekre. Figyeljük meg, melyik testtartás a legkényelmesebb és a legkevésbé megerőltető, majd ehhez térjünk vissza mindig, amikor állunk, járunk, illetve elkezdünk vagy befejezünk egy tornagyakorlatot.
  • Alvás közben feküdjünk a hátunkon vagy az oldalun­kon. Ha háton helyezkedünk el, a fejünk és a térdünk alatt is legyen párna, hogy csökkentsük a derékra nehezedő megter­helést. Ha inkább az oldalunkra fordulunk, tegyünk egy párnát a lábszáraink közé. Ha isiász gyötör, hason ajánlatos feküdni.
  • Ha szeretünk az ágyban ülve olvasni vagy televíziót nézni, szerezzünk be egy nagyméretű  szivacs  háttámaszt, amely pihenés közben is megfelelő tartást nyújt a felsőtestünknek. Még kényelmesebben helyezkedhetünk el, és a nyakunkat is jobban kímélhetjük, ha szivacsos vagy felfújható nyaktámaszt használunk.
  • Amikor széken ülünk, tegyük mindkét talpunkat a padlóra, és a csípőnk egy kicsit magasabban helyezkedjen el, mint a tér­dünk. Használjunk szivacsos deréktámaszt, vagy helyette egy összecsavart törülközőt — bár az előbbi puhább, és nem moz­dul el, mert pántokkal a támlához erősíthető.
  • Lehetőleg minél kevesebbet üljünk autóban, és ezen ritka alkalmakkor is tegyünk szivacs háttámaszt a derekunk mögé.
  • A pénztárcánkat mindig vegyük ki a farzsebünkből, mi­előtt leülünk, különben a széken nem tudjuk majd meg­felelően kiegyenesíteni a gerincünket.
  • Tartsunk a konyhában egy erős dobozt vagy néhány régi könyvet, és ácsorgás alatt pihentessük rajta felváltva a lábun­kat. Sorban álláskor egy lépcső vagy padka is megteszi. A test­súlyunk áthelyezésével mindkét oldal izmai lehetőséget kap­nak a pihenésre.

HÁTFÁJDALMAK – LELKI OKAI

A gerincoszlop tartást és támaszt nyújt a testnek, segítségével egyenesedünk fel. A hátfájdalmak tehát a lelki magatartással, belső támasszal és egyenességgel függnek össze. A gerinctájékon jelent­kező problémák többnyire mindig lelki túlterhelésre utalnak, amiről gyakorta nem akarunk tudomást venni.

  • Az embernek nemritkán az az érzése támad, hogy a másik megtagadja tőle a támogatást, aminek pedig igencsak szükségét érzi, lévén a hát a szellemi erő és tartás forrása. Az esetek többségében elsősorban az érzelmi támogatás hiányát érezzük.

 

  • A krónikus hátfájdalmak tehát gyakorta frusztrációra utalnak, férfi­aknál többnyire a hivatás vagy a szexualitás terén, míg nők esetében főként érzelmi síkon.

 

  • Az alsó háttájékon jelentkező fájdalmak arról ta­núskodnak, hogy az illető nagyon szeretne egy bizonyos cselekvést végrehajtani, de ebben valamely körülmény megakadályozza. Például lelki vonakodása, azaz szeretne távol maradni valamely helyzettől, sőt a legszívesebben elfutna előle.

 

  • A hátfájdalmak esetében az ember ma­gával hurcol valamit, amit többé képtelen el-, illetve kibírni. Ám épp-ily kevéssé képes tőle megszabadulni. Ide tartozhat a félelem, bűntudat, ellenszenv, bánat, illetve probléma. A görcsös akarat anél­kül, hogy a beteg ennek tudatában lenne, helytelen szellemi-lelki ma­gatartáshoz vezet, ami testi síkon hátfájdalmakban mutatkozik meg.

 

Összefoglalva: Hátfájdalmak – szellemi túlterhelés, frusztráció, túlzott felelősségvállalás, a támogatás hiány a, félelmek, bűntudat, ellenszenv, aggodalom.

HORKOLÁS

A horkolás az a „rendellenesség”, amely általában nem az érintett személynek, hanem a környezetének okozza a legtöbb bosszúságot: az illető valószínűleg sokkal többet alszik, mint a családtagjai. Ha mi is az ilyen akaratlan éjszakai randalírozók közé tartozunk, mutassuk meg partnerünknek a „túlélő” tippeket..

Akár már alvó testhelyzetünk megváltoztatása is segíthet, de lehet, hogy nagyobb erőfeszítésre lesz szükségünk a nyugodt pihenéshez:



Egy kis helyezkedés

  • Támasszuk alá a felsőtestünket néhány párnával az ágy­ban, hogy ne vízszintesen feküdjünk a hátunkon, így megaka­dályozhatjuk, hogy a nyelvünk ellazulva hátracsússzon a garat­ba, és leszűkítse a légutat.
  • Emeljük meg az ágyunk fejrészét. A legegyszerűbb meg­oldás az lehet, hogy néhány deszkát vagy akár két régi telefon­könyvet teszünk az ágylábak alá.
  • Aludjunk az oldalunkon fekve. Természetesen nincs ga­rancia arra, hogy egész éjszaka ebben a pozícióban maradunk, de legalább helyezkedjünk el így lefekvéskor, karunkkal átölel­ve egy párnát.
  • Ha az átfogott párna sem tart vissza attól, hogy a hátunkra forduljunk, varrjunk egy kis zsebet a pizsamafelsőnk hátára, és tegyünk bele egy teniszlabdát. Éjszaka, amikor álmunkban megpróbálunk majd hanyatt feküdni, a kényelmetlen érzés megakadályozza, hogy testhelyzetet váltsunk.

 

Szabad légutak

  • Ha orrdugulás okozza a horkolásunkat, lefekvés előtt, ideig­lenes megoldásként, alkalmazzunk orrdugulás elleni orr-cseppet, orrspray-t vagy antihisztamint. Hosszú ideig tartó használatuk azonban nem ajánlott.
  • A gyógyszertárban beszerezhető tágító orrtapasszal lehet, hogy kissé furán festünk majd, de vajon számít ez? A betegtájé­koztató utasításait követve helyezzük az orrunkra elalvás előtt. Mivel gyengéden széthúzza az orr két oldalfalát, szabaddá teszi a levegő útját.
  • A borsmentaolaj összehúzó hatással rendelkezik, amit az orr és a garat falán is kifejt, ha egy pohár hideg vízbe l cseppnyit keverünk belőle, majd gargarizálunk vele. Különösen akkor hatékony, amikor a horkolás megfázás vagy allergia miatt, át­menetileg jelentkezik. (Csak öblögessünk vele, de ne nyeljük le a szájvizet.)

 

Fel az állal

  • Furcsának tűnhet, de néhányan nyakmerevítővel szüntetik meg horkolásukat. Mivel ez az eszköz az állat megemelve tart­ja, a légút átjárható marad. (Ezt a módszert alkalmazzák az esz­méletlen ember légútjának biztosításakor is elsősegélynyúj­tásnál, amíg megérkezik a szakszerű segítség.) Nem szükséges azonban kemény műanyag merevítőt használni. A gyógyászati­ segédeszköz-boltokban kapható puha szivacsból készült nyak­támasz kevésbé korlátozza a mozgást, és ugyanolyan jó.

 

Allergia esetén

  • Az orrdugulás enyhítése érdekében a padló és a függönyök rendszeres tisztításával szorítsuk vissza az irritáló anyagokat (por, állati eredetű allergének és penész). Cseréljük gyakran a lepedőt és az ágyneműhuzatot.
  • A gyógynövényszakértők a csalánteát a virágpor-allergia ál­tal okozott gyulladás csökkentésére ajánlják. Öntsünk egy csé­szényi forrásban lévő vizet l evőkanál szárított levélre (gyógy­növényszaküzletekben kapható). Fedjük le a teát, és 5 percig hagyjuk állni. Leszűrve fogyasszuk. Igyunk naponta legfeljebb 3 csészével, az egyiket közvetlenül lefekvés előtt.

 

Szájon át és orron át

  • Ne együnk sokat, és ne igyunk alkoholt lefekvés előtt három órán belül. Mindkettő a garatizmok fokozott ellazulását okozhatja.
  • A túlsúlyos embereknél a garatfal mögött felszaporodó zsír­szövet csökkenti a légút átmérőjét, és szájon keresztüli légvé­telre késztet. Minél nagyobb a súlyfeleslegünk, annál inkább horkolunk. A fogyás segít megszüntetni a problémát.
  • Szokjunk le a dohányzásról. A dohányfüst irritálja a nyál­kahártyát, ezért a garat megduzzad, és beszűkíti a légutat. A do­hányosoknak az orrdugulás is gyakrabban okoz problémát.
  • Ha rendszeresen szedünk valamilyen gyógyszert, beszéljünk kezelőorvosunkkal a lehetséges alternatívákról. Egyes gyógy­szerek, például az altatók és a nyugtatok súlyosbíthatják a horkolást
  • A száraz levegő is hozzájárulhat a problémához. Működtes­sünk párásító készüléket a hálószobában; ne feledjük azon­ban a gyártó utasításait követve rendszeresen kitisztítani a gé­pet. Esetleg közvetlenül lefekvés előtt töltsünk meg egy lábast forró vízzel, terítsünk egy törülközőt a fejünkre, hajoljunk az edény fölé úgy, hogy az orrunk körülbelül 30 cm-re legyen a víztől, és néhány percig csukott szájjal, az orrunkon át lélegez­zünk mélyeket.




Hasznos

  • Forduljunk orvoshoz abban az esetben, ha han­gosan horkolunk, ha időn­ként levegő után kapkodva vagy fejfájással ébredünk, és egész nap álmosak va­gyunk. Ezek a tünetek egy veszélyes rendellenességre, az obstruktív alvási apnoéra utalnak, melynek követ­keztében csökken az oxi­génszint a vérünkben, s ez végül magas vérnyomás és szívnagyobbodás kialakulá­sához vezethet. Az élet­módbeli változtatások (testsúlycsökkentés) vagy az alvási testhelyzet meg­változtatása mellett az or­vosok CPAP (folyamatos légúti pozitív nyomást biz­tosító) kezelést javasolhat­nak. Műtéti beavatkozásra is sor kerülhet.

HÖRGHURUT

A rövid ideig tartó hörghurutos megbetegedések többségét vírusos vagy bakteriális fertőzés okoz­za, de allergia is kiválthatja. A hörgők megduzzadnak, és a csillószőrök – a légutakat borító apró szőrök – megbénulnak, így tisztító tevékenységüket nem tud­ják elvégezni. A nyák fel­gyűlik, ami heves köhögés­re késztet bennünket…

Emellett fájdalom, lég­szomj, zihálás, verejtékezés, hidegrázás, kimerültség és láz is jelentkezhet. A tüne­tek általában 10 nap alatt elmúlnak. A dohányzás, illetve a por huzamos belégzése miatt kialakuló krónikus hörghurut azon­ban akár egy egész életen át fennállhat.


Lássunk néhány hasznos tanácsot

Teljes gőzzel

  • A gőz belégzése segít fellazítani a tüdőnkben felgyűlt vála­dékot. Ezt akár forró zuhany közben is megtehetjük, vagy úgy. hogy forró vizet öntünk egy edénybe, fölé hajolunk, és a te­jünkre törülközőt borítunk. Legyünk óvatosak, nehogy meg­égessük az arcunkat!
  • A gőzölés hatékonyságát fokozhatjuk, ha néhány csepp eu­kaliptusz- vagy fenyőolajat teszünk a vízbe. Az antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkező eukaliptusz felpuhítja az elzáró­dott légutakban felgyűlt nyákot. (Ha eukaliptuszlevelet hasz­nálunk, egyszerűen forraljuk fel egy vízzel teli lábasban, majd vegyük le a tűzről, és inhaláljunk a gőzével.) A fenyőolaj köptetőként hat, segít „felhozni” a váladékot a hörgőkből.
  • Alvás közben működtessünk párásító készüléket a háló­szobában. A gyártó utasításai szerint tisztítsuk a gépet, külön­ben baktériumok és penészgombák szaporodhatnak el benne.
  • Ha gyakran szenvedünk hörghurutban, érdemes beszerez­nünk egy ultrahangos hidegpárásító készüléket. Működtes­sük folyamatosan, amikor a szobában tartózkodunk.

 

Ételeink, italaink hatása

  • Együnk csípős paprikát, salsa szószt vagy cayenne-i bors­sal ízesített ételeket. A „tüzes” fűszerek oldják a nyákot a tüdő­ben, így könnyebben felköhöghetjük azt.
  • Ugyanilyen hatást érhetünk el, ha sok, naponta legalább 8 nagy pohár vizet megiszunk. Kerüljük továbbá az alko­holt és a koffeintartalmú italok fogyasztását, amelyek fokozott vízkiválasztást okoznak, ezáltal megnehezítik a nyák felhígulá­sát és távozását.
  • Igyunk, vagy ne igyunk tejet? Egyesek szerint a tej serken­ti a nyákképződést a légutakban és a bélrendszerben. Ugyan­akkor valójában semmiféle bizonyíték nem utal arra, hogy a tej és a nyákképződés között összefüggés lenne, és előfordulhat, hogy nagyobb kárt okozunk a tej  kizárásával, hiszen ezzel csökkentjük a kalciumbevitelt. Szem előtt tartva, hogy a tej nem ital, hanem étel, fogyasszuk nyugodtan, de csak annyit, amennyit egyébként más ételekből is.

 

Kiegészítésképpen

  • Az N-acetilcisztein, a cisztein aminosav egyik formája, a kutatások szerint elvékonyítja és fellazítja a nyákot, valamint csökkenti a hörghurut kiújulásának veszélyét. (Érdekességként megemlítendő, hogy paracetamol-mérgezésre is ezt adják.) Rövid ideig tartó hörghurut kezelése esetén a köhögés feltisz­tulása után néhány napig még folytassuk a szedését.
  • A kasvirág és a csüdfű immunerősítő hatásuk révén segíte­nek a baktériumok és a vírusok legyőzésében. Szedjük mind­két gyógynövényből naponta az előírt adagot. (Krónikus hörg­hurut kezelésére általában az akut hörghurut esetén ajánlott adag felét kell bevenni.)

 

  • Akut hörghurut esetén igyunk köhögés elleni, köptető ha­tású kakukkfűteát. Tegyünk 1-2 teáskanállal 2,5 dl forrásban lévő vízbe, és ízesítsük mézzel. Igyunk naponta 3-4 csészével. Az örménygyökér, az izsóp, az útifű meg az angyalgyökér a kakukkfűvel kombinálva, vagy a helyett is használható. Ugyan­úgy alkalmazzuk őket, ahogyan a kakukkfüvet.

 

A megelőzés ereje

  • Ha cigarettázunk, keressünk olyan programot, amelynek se­gítségével le tudunk szokni. A passzív dohányzás majdnem ugyanolyan káros, ezért kerüljük a füstös szórakozóhelyeket, és kérjük meg nikotinfüggő barátainkat, hogy tőlünk távolabb gyújtsanak rá.
  • Ha a foglalkozásunkból eredően nagy mennyiségű port, füs­töt vagy szennyező anyagot lélegzünk be – amelyek bármelyi­ke krónikus hörghurut kialakulását okozhatja -, mindig visel­jünk szűrőmaszkot.
  • A vírusos hörghurut kockázatának csökkentése érdekében gyakran mossunk kezet, és ne nyúljunk az arcunkhoz, külö­nösen akkor, ha náthás beteg közelében tartózkodunk.
  • Tisztítsuk ki az orr- és arcüregünket sós oldattal, hogy ne juthassanak allergének és fertőző anya­gok a tüdőbe.
  • A C-vitamin segít leküzdeni a légzőszervet támadó víruso­kat. Flavonoidokkal együtt alkalmazva kiváltképpen hatékony. Naponta kétszer szedjünk 500 mg C-vitamint és 250 mg flavonoidot.


Hasznos

  • A hörghurut tüdőgyulla­dáshoz is vezethet. Fordul­junk orvoshoz, ha a köhö­gés akadályoz az alvásban és a napi teendőinkben, ha nehezen lélegzünk, belázasodtunk, esetleg vért, illet­ve sárga vagy zöld váladé­kot köhögünk fel, mellkasi fájdalom jelentkezik, rossz a közérzetünk, ráz a hideg, és nincs étvágyunk.

HÚGYÚTI FERTŐZÉSEK

Nők esetében a vizeletürítés közben tapasztalt égető, szúró, görcsös fájdalom általá­ban húgyúti fertőzést (hólyaghurutot) jelent. Minden ötödik nő évente legalább egyszer szenved ilyen fertőzésben, és sajnos, aki egyszer elkapta, annál újra visszatérhet.

A férfiak körében kevésbé gyakori a betegség.  Az orvos által javasolt antibiotikum-kúra közben – a fertőzés mihamarabbi megszüntetése, illetve a fájdalom csökkentése érdeké­ben – próbáljuk ki a következő gyógymódokat.


Gyógyító itókák

  • A fertőzés legelső jelére oldjunk fel negyed teáskanálnyi szódabikarbónát 1,25 dl vízben. Igyunk meg először 2 pohár vizet, azután pedig a keveréket. A szódabikarbóna csökkenti a vizelet savasságát, s ez enyhíti a vizeléskor jelentkező csípő, égető érzést.
  • Napközben körülbelül óránként igyunk meg egy pohár vizet, így „kimoshatjuk” a baktériumokat, ráadásul hígabb lesz a vizeletünk, tehát kevésbé okoz irritációt.
  • Tudományos kutatások igazolták, hogy a vörös áfonya leve segít a húgyúti fertőzések gyógyításában. A baktériumok sza­porodását ugyan nem akadályozza meg, de tartalmaz egy olyan vegyületet, amely meggátolja a kórokozók megtapadását a húgyút falán. Igyunk meg naponta 3 dl vörösáfonyalét a fer­tőzés megelőzésére, illetve kezelésére.
  • Ne fogyasszunk paradicsomlevet, kávét és alkoholt. Ezek az italok ugyanis irritálhatják a húgyutakat, és fájdalmasabbá tehetik a vizeletürítést.

 

Fertőzés elleni teák

  • Készítsünk egy csésze fokhagymateát. Lehet, hogy ezt ol­vasva elfintorodunk, de ha hólyaghurutos fájdalomtól- szenve­dünk, bármire hajlandóak leszünk. A fokhagyma erős bakté­riumölő vegyületeket tartalmaz, amelyek a húgyúti fertőzések nagyszerű ellenszerévé teszik. Tisztítsunk meg néhány gerez­det, zúzzuk össze, tegyük meleg vízbe, s hagyjuk 5 percig állni.
  • Immunrendszerünk támogatására — valamint folyadékbevi­telünk növelése érdekében – készítsünk kasvirágteát filter vagy 2 teáskanálnyi nyers kasvirággyökér forró vízbe áztatásával. Igyunk belőle naponta három csészével.
  • A lestyán gyulladáscsökkentő, baktériumölő és vízhajtó ha­tással rendelkezik. Öntsünk egy csészényi forrásban lévő vizet 2 teáskanálnyi aprított, szárított gyökérre. Hagyjuk 10 percig ázni, azután leszűrve fogyasszuk.
  • A csalán ugyancsak kiváló vízhajtó, így elősegíti a baktériu­mok távozását a szervezetünkből. Naponta egyszer tegyünk l teáskanálnyit a szárított gyógynövényből egy csésze forró vízbe, és szűrjük le.

 

A megelőzés ereje

  • Figyeljünk oda néhány apróságra — az esetleges következmé­nyeik egyáltalán nem jelentéktelenek. Rendszeresen (legalább négyóránként) menjünk el vécére, és minden alkalommal tel­jesen ürítsük ki a húgyhólyagunkat: amikor úgy gondoljuk, hogy végeztünk, várjunk egy kicsit (a nőknek érdemes feláll­ni, majd visszaülni), azután próbáljuk meg még egyszer.
  • A C-vitamin és a flavonoidok gátolják a baktériumok megtapadását a húgyhólyag falán.
  • Ha pesszáriumot használunk, vegyük fontolóra valamilyen másfajta fogamzásgátló módszer alkalmazását. Az azon alkal­mazott spermicidek ugyanis elnyomják a normális baktérium­ flórát, így a húgyhólyaggyulladást okozó mikroorganizmusok bejuthatnak a hüvelybe. A pesszárium használata ezenkívül gyakran mechanikus irritációval is jár.
  • Használjunk kímélő, illatanyagmentes szappant, és kerül­jük az illatosított fürdőolajokat, habfürdőket is.
  • Bizonyos élelmiszerek, például a spárga, a spenót, a cékla, a nyers répa, a paradicsom, a citrusfélék, az eper, a vörös húsok és a tej mind hozzájárulhatnak a húgyúti fertőzések kialakulá­sához a vizelet savasítása révén.
  • Egy nemrégiben végzett finn kutatás szerint a sajtot és jog­hurtot rendszeresen fogyasztó nők ritkábban kapnak húgyúti fertőzést, valószínűleg azért, mert a bizonyos tejtermékekben megtalálható hasznos baktériumok megakadályozzák a kór­okozók elszaporodását. Együnk naponta egy-két pohár jog­hurtot, amely Lactobadllus addophilust tartalmaz. Ez főleg anti­biotikum szedése mellett ajánlott, mivel ekkor nemcsak a kór­okozók, hanem a jótékony baktériumok is elpusztulnak.
  • Mindig tartsuk tisztán a nemi szervünk és a végbélnyílásunk környékét. Szeretkezés előtt mosakodjunk meg, utána pe­dig menjünk el vécére. A vizelet kimossa a baktériumokat, amelyek a közösülés alatt kerültek a húgycsőbe.
  • Székelés után mindig elölről hátrafelé töröljük a hátsón­kat, nehogy a kórokozókat átvigyük a húgycsőnyílás közelébe.
  • A baktériumok meleg, nyirkos környezetben szaporodnak a legjobban. Műszálas helyett hordjunk jól szellőző pamut al­sóneműt, és minél ritkábban viseljünk nejlonharisnyát, vala­mint szűk nadrágot.
  • A nyirkos közeg kedvez a baktériumoknak, ezért úszás vagy strandolás után ne maradjunk vizes fürdőruhában, minél ha­marabb öltözzünk át.



Hasznos

  • Forduljunk orvoshoz, ha a hólyaghurut terhesség alatt jelentkezik, gyakran kiújul, illetve tünetei a házi gyógymódok alkalmazása ellenére sem enyhülnek 24-36 óra elteltével sem. Akkor is orvosi kezelésre van szükség, ha hüvelyi vagy hímvessző-váladéko-zás, hátfájdalom, remegés vagy láz is jelentkezik, és a vizelet véres.

IDEGESSÉG – LELKI OKAI

Az ideges feszültség mindig belső nyomásra utal, mely azért jön létre, mert valami nem úgy történik, ahogy az illető szeretné. A belső nyugalom és kiegyensúlyozottság zavarát jelzi, mely abbéli vá­gyunkból adódik, hogy erőnkön felül teljesítsünk, valamint félelmünkből, hogy belsőleg felállított magas mércénknek nem tudunk megfelelni.

Az ideges egyénnek nem nyugtatószerekre van szüksége a meg­nyugváshoz, hanem az élethez, a problémákhoz és a feladatokhoz való új és pozitív hozzáállásra. Az idegesen feszült menedzsernek be kell látnia, hogy korántsem okos megoldás, ha „mindent maga akar csinálni, hogy egyáltalán értelmes dolog süljön ki belőle”.

Az idegesség kiváltó okai oly sokszínűek lehetnek, mint maga az élet, s az igazi indok mindig csupán a személyiség beható mérlegelése révén állapítható meg.

Az idegességnek többféle oka lehet

  • Az a biztos tudat, hogy az embernek muszáj bizonyos csele­kedeteket végrehajtania s le kell vonnia a megfelelő következtetéseket, bár a legszívesebben elmenekülne előlük, feszült idegi álla­potot teremthet. Aki valamely igaz felismerését a kényelem kedvé­ért elfojtja, vagy a másik akaratának (esetleg dacból) nem kíván eleget tenni, feldúltnak fogja érezni magát, minthogy bensejében ellentétes energiák küzdenek egymással.
  • A félelem is idegességhez vezethet. Aki egy konkrét szituá­ciótól vagy bizonyos feladattól fél, azaz e feladatot nem akarja elvégezni s az említett helyzetet kínosan kerüli, valószínűleg ide­gessé válik, minthogy tudattalanul állandóan e szituáció bekövetkezésétől tart.

 

Ilyen szituációk közé tartozhat

  • öntudatlan vagy kimondatlan partnerkapcsolati konfliktusok.
  •  szüntelenül halasztgatott orvoshoz menés.
  • a következő, aggódva várt autóvezetési gyakorlat vagy ha­sonlók.
  • Akut idegességet idézhet elő a helytelen táplálkozás. Aki túlzott mértékben fogyaszt cukrot, kávét és teát, az anyagcsere folyamatok
    felfokozott aktivitása következtében idegesnek érezheti magát.
  • Az idegeskedő anyának meg kell tanulnia, hogy gyermekének netán hasznára is válhat, ha egyszer-kétszer valami baja esik. Ha csemetéje fölött szüntelen aggodalommal őrködik, ez se neki, se a gyermeknek nem válik előnyére. Az igazi probléma itt az anya túlzottan féltő hozzáállása.
  • Az ideges beosztott természetes jogának kell hogy tekintse, ha netán hibázik, hébe-hóba helytelen megfogalmazást használ ügyfelével szemben, vagy az írógépen néha félreüt. Magát a problémát ebben az esetben a mértéktelen becsvágy, a kritikától való félelem jelenti, s nem a logikus következményként fellépő idegesség.



Összefoglalva: Idegesség – szorongás, stressz, túlterhelés, félelem a kö­vetkezményektől, helytelen táplálkozás, belső feszültségek, a kiegyensúlyozottság és lelki nyugalom hiánya