A szezonális depresszió a legsötétebb téli hónapok­ban – decemberben és januárban – jelentkezik a legerőteljesebben. Tünetei közé tartozik a fáradtság, az alvászavar (álmatlanság vagy éppen túl sok alvás), az energiahiány, a szoron­gás, az ingerlékenység, a libidócsökkenés, az édessé­gek iránti sóvárgás és a testsúlygyarapodás…

A je­lenség okát nem ismerjük, de feltehetően kapcsolat­ban áll a napos órák szá­mának csökkenésével, ami felborítja a szervezetben a melatonin és a szerotonin egyensúlyát. A melatonin nevű hormon az agyban, a tobozmirigyben termelő­dik, amikor kevés a fény. Ez a hormon állítja a szer­vezet belső óráját, ezzel csökkenti a testhőmérsék­letet, és álmosságot okoz. A szerotonin egy ingerü­letátvivő anyag, ami szabá­lyozza a hangulatot, javítja a memóriát és a figyelmet.

Nézzünk néhány hatékony módszert a szezonális depresszióra

Fényes megoldás

• Amennyire lehetséges, növeljük a lakásba beáramló ter­mészetes fény mennyiségét. Nappalra húzzuk szét a függö­nyöket. Ha faágak takarják el a fényt az ablak előtt, nyessük meg a fát. Érdemes lehet tetőablakot beépíttetni, különösen akkor, ha sok időt töltünk az adott helyiségben.
• Napsütéses téli napokon menjünk ki a szabadba sétálni. Egy vizsgálat szerint egy óra séta a téli napon ugyanolyan ha­tékonyan enyhíti a szezonális kedélybetegség tüneteit, mint két és fél órányi séta erős mesterséges fényben. Időzítsük a leghosszabb szabadságunkat a téli hónapokra, és ha tehetjük, utazzunk el meleg, napos éghajlatú vidékre.

A mozgás is jót tesz

• Ma már tudományos eredmények is alátámasztják, hogy a testmozgás segít a depresszió leküzdésében, ám télen az edzésre is nehezebben szánjuk rá magunkat. Megkönnyíthetjük a dolgunkat, ha bérletet veszünk egy fitneszklubba, ahová rendszeresen el tudunk járni.
• Még ennél is jobb, ha a szabadban edzünk. Sétáljunk, ko­cogjunk vagy kerékpározzunk – mozogjunk bármit, amit sze­retünk, hogy friss levegőhöz és napfényhez jussunk (még a borús napokon is magunkba szívhatunk némi napsütést).

Gyógynövény a rosszkedvre

• Szedjünk naponta antidepresszáns hatású orbáncfűkapszu­lát. Az elmúlt húsz évben számos vizsgálat igazolta, hogy a rég­óta kedélyjavítóként használt gyógynövény egyik összetevője közvetett módon segít növelni a hangulatszabályozó agyi ve­gyület, a szerotonin mennyiségét. Az orbáncfű hátránya azon­ban az, hogy fényérzékenységet okozhat. A kúra alatt mindig alaposan kenjük be magunkat naptejjel, amikor kimegyünk a szabadba. Vigyázat! Ne alkalmazzuk az orbáncfüvet fényterá­piával egy időben, mert fennáll a szem és a bőr károsodásának veszélye. A gyógynövényt vényköteles antidepresszánsokkal se szedjük együtt.

Mit tegyünk még?

• Szedjünk mindennap olyan étrend-kiegészítőt, amely B1-vitamint (tiamint),B₆-vitamint (piridoxint) és folsavat tartal­maz. Ezek a vitaminok bizonyítottan jótékony hatást gyako­rolnak a kedélyállapotunkra.
• Ne vigyük túlzásba a sütemények, édességek és cukros éte­lek fogyasztását. A finomított cukor eleinte felpörget ugyan, később azonban hirtelen leesik az energiaszintünk, és ezzel együtt romlik a hangulatunk is. A fehérjedús ételek ezzel szemben fokozzák a vitalitást: reggelire együnk mondjuk főtt tojást, ebédre pedig csirkehúsos szendvicset.
• Beszéljünk családunknak és barátainknak a problémánkról, és kérjük a támogatásukat. Ha tudják, hogy a borús napokon hajlamosabbak vagyunk a depresszióra, segíthetnek olyan kö­zös programokat kitalálni, amelyek lekötik a figyelmünket.
• A hangulatingadozás megelőzése érdekében ne fogyasszunk szeszes italt. Noha egy rövid időre segít elmulasztani a szorongást, az alkohol nagyobb mennyiségben valójában depresszáns szer, azaz elnyomja a központi idegrendszer aktivi­tását, így amikor a hatása szűnni kezd, még rosszabb hangulat vesz rajtunk erőt.

Hasznos

Ha a depresszió súlyos tünetekkel – az érdeklődés és a motiváció hiányával, az étkezési és alvási szokások megváltozásával, búsko­morsággal – jelentkezik, forduljunk orvoshoz. Álla­potunkon antidepresszán­sok és fényterápia alkalma­zásával javíthatunk.