Egy egészséges felnőtt szíve szabályosan, nyugalmi állapotban percenként körülbelül nyolcvanszor ver. Amikor úgy érezzük, hogy összevissza kalapál, és majd’ kiugrik a helyéről, az igen félelmetes, de szerencsére módunkban áll rövid idő alatt megszüntetni a panaszt.

A Szívdobo­gásérzés néha pajzsmirigy-rendellenességet, esetleg valamilyen súlyos szívbe­tegséget jelez, de a legtöbb esetben nehéz fizikai mun­ka, kimerültség, aggodalom, stressz, láz, serkentőszerek (koffein, nikotin) fogyasztá­sa vagy bizonyos gyógysze­rek alkalmazása váltja ki.

Megelőzhetjük a szívdobogásérzést különböző stresszoldó technikákkal, illetve bizonyos szívbarát élelmiszerekkel és étrend-kiegészítőkkel

Irányított légzés

• Amint a szívverésünk szabálytalanná válik, üljünk le, és pol­coljuk fel a lábunkat. Lassan és mélyen vegyük a levegőt, s közben hagyjuk, hogy a hasunk minden alkalommal kitágul­jon. Ha a légzésünkre összpontosítunk, a szívverésünk ritmusa valószínűleg gyorsan helyreáll.
• Amennyiben a palpitáció nem szűnik, alkalmazzuk a Valsalva-manővert. Fogjuk be az orrunkat, csukjuk be a szánkat, és próbáljuk kifújni a levegőt. Mivel ez lehetetlen, fe­szíteni kezdünk, akárcsak székeléskor. Az ennek következtében kialakuló ideiglenes mellkasi nyomásemelkedés segít „helyre­billenteni” a szívritmust.
• Erőltessük a köhögést. A Valsalva-manőverhez hasonlóan ez szintén fokozza a nyomást a mellkasban. Néha mindössze ennyire van szükség ahhoz, hogy helyreálljon a szívverés rit­musa. Esetleg egy lufit is felfújhatunk, ami hasonló módon ugyancsak segíthet.

Enyhülést hozó hideg víz

• Olykor azonnal segít, ha iszunk néhány korty hideg vizet.
• Ilyenkor feltehetően a lenyelt víz hatására a nyelőcsövünk a szívünkhöz nyomódik, és ez a finom „oldalba lökés” helyreál­líthatja a szívverés ritmusát.
• Esetleg jéghideg vizet is fröcskölhetünk az arcunkra. A hirtelen fellépő kellemetlen érzés elég lehet a megfelelő hatás eléréséhez.

Evés-ivás, megfontoltan

• Együnk sok olajos húsú halat. A lazac, a makréla és a szar­dínia például különösen nagy mennyiségű szívbarát ómega-3 zsírsavat tartalmaz.
• Ne együnk túl sokat egy-egy étkezéskor. A túlságosan meg­telt gyomor felnyomja a szívet, s ez szívdobogásérzést vált ki.
• Fogyasszunk kevesebb alkoholt, kávét, és ne dohányoz­zunk. Egyes embereknél a koffeintartalmú kávé, tea, kóla, va­lamint az alkohol fogyasztása szívdobogásérzést idéz elő. A do­hányzás (és a nikotinpótló kezelés) szintén gyakori kiváltó ok; sőt még a csokoládé is a felelősök közé tartozhat.

Nyugalom és pihenés

• A szívdobogásérzés hátterében gyakran a stressz áll: a szerve­zetünk így reagál a túl nagy nyomásra vagy megrázkódtatásra. A relaxáció segíthet visszanyerni a nyugalmunkat és az ural­mat az érzéseink felett. Próbáljunk naponta 30 percre félrevo­nulni, hogy jóga, meditáció vagy más technika segítségével egy kicsit lazítsunk.
• Tegyünk néhány csepp nyugtató levendulaolajat egy zseb­kendőre, és szippantsuk be a finom illatot. 2 csepp keserűna­rancs-olajat is dörzsölhetünk a mellkasunkra, vagy hozzáadha­tunk belőle egy keveset a fürdővízhez.
• Párologtassunk nyugtató hatású illóolajat olajmécsesben. Az alábbi gyógynövények közül bármelyiket választhatjuk: citromfű, ilang-ilang, kamilla, jázmin, levendula, rozmaring, bazsalikom. Amellett, hogy oldják a feszültséget, kellemes illa­tuk betölti a szobát.
• Minden éjjel aludjunk legalább hét órát. A fáradtság is okozhatja a szabálytalan szívverést.

Mozgás: rendszeresség és felkészülés

• Hetente háromszor-négyszer végezzünk legalább 30 perc aerob testmozgást (vagyis olyan sportot, amely fokozott oxi­génfelvétellel jár; ilyen például a séta, a futás vagy a teniszezés). Nem a teljesítmény a fontos, ezért ne foglalkozzunk túl sokat a korábbi részidő megdöntésével vagy az ellenfél legyőzésével – ez ugyanis csak még tovább növeli a stresszt. Olyan ritmus­ban sportoljunk, amely mellett kényelmesen beszélgethetnénk is.
• Minden edzés előtt szánjunk 10 percet a bemelegítésre, és a végén ugyanennyi időt a levezető nyújtó gyakorlatokra.

A ritmus szabályozása

• A szabálytalan szívritmus gyakran az alacsony magnézium­szinttel hozható összefüggésbe. Fogyasszunk több, magnézi­umban gazdag élelmiszert, például teljes kiőrlésű gabonát, hü­velyeseket, sötétzöld levélzöldségeket, valamint kagyló- és rák­féléket. Magnéziumtartalmú kiegészítőt is szedhetünk; válasszunk olyat, amelyben B₆-vitamin is van, mert az elősegíti az ásványi anyag felszívódását és a sejtekbe jutását. Vigyázat! Vesebetegek nem szedhetnek magnéziumot!
• A Q₁₀-koenzim, ez a szervezetben természetesen előfor­duló anyag, segít fenntartani a szabályos szívritmust. Tabletta formában a gyógyszertárakban vény nélkül kapható. Naponta kétszer, étkezés közben vegyük be. Legyünk türelmesek: akár két hónap is eltelhet, mire kedvező változást észlelünk.
• Ha ritkán fogyasztunk halat, szedjünk naponta halolajkap­szulát, amely rengeteg egészséges ómega-3 zsírsavat tartalmaz.
• A taurin nevű aminosav stabilizálja a szívritmust, és javítja a szív összehúzódó képességét.

Szívdobogtató gyógyszerek

• Számos vényköteles és vény nélkül kapható készítmény okozhat szívdobogásérzést, ezért mindig olvassuk el a beteg­tájékoztatót, nem figyelmeztet-e, hogy a termék nem alkal­mazható szívbetegség vagy magas vérnyomás esetén, esetleg nem említi-e a szívverésre gyakorolt mellékhatást. Gyanúsak lehetnek a recept nélkül kapható, megfázás és allergia elleni szerek, amelyek az orrdugulást megszüntető összetevőket — a leggyakrabban pszeudoefedrint — tartalmaznak.
• Az asztma esetén alkalmazott hörgőtágítók, például a terbutalin, fokozhatják a szívdobogásérzés kockázatát. Ugyanez vonatkozik a loratadinra és más antihisztaminokra. Amennyi­ben ilyen készítményeket szedünk, érdeklődjünk orvosunknál a kezelés esetleges módosításáról.
• Kerüljünk minden olyan étrend-kiegészítőt, amely efedrát (efedrint) tartalmaz (általában a fogyást elősegítő és az energi­át növelő termékek összetevője). Az efedrin kiváltotta szívdo­bogásérzés veszélyes következményekkel járhat.

Hasznos

• Ha a szívdobogásérzésen kívül más nyugtalanító tünetet nem észlelünk, de sok kávét iszunk, dohányzunk, vagy stresszes idő­szakot élünk át, valószínű­leg elég a kiváltó tényező­ket kiküszöbölnünk. Ha azonban a probléma he­tente többször is fellép, esetleg egyre gyakoribbá válik, vagy szédülés, illetve a pajzsmirigy-túlműködés jelei (például jelentős test­súlycsökkenés, remegés, verejtékezés, kimerültség vagy álmatlanság) kísérik, beszéljünk orvosunkkal. Mellkasi szorítás, hányinger és izzadás jelentkezésekor azonnal hívjunk mentőt, mert szívrohamról lehet szó (eszméletvesztés is bekövetkezhet).