Az hagyományos orvostudomány felől tekintve a sclero­sis multiplex (SM) okait még homály borítja. A beteggel folytatott beható beszélgetések nyomán viszont a probléma lényege nagymértékben tisztázódhat. Alapjában véve a megmerevedés által kiváltott elszi­geteltségről van szó..

• Külsőleg már a betegség kezdeti stádiumában is feltűnő a moz­gásképesség korlátozottsága, a test merevsége, valamint az izmok bizonytalan működése. Belsőleg, gyakran már rövid idő múltán, szintén rátalálunk a magatartás egyfajta merevségére. A páciens hajthatatlanul és sziklaszilárdan ragaszkodik az álláspontjához, bi­zonyos témákról egyáltalán nem hajlandó beszélni és reménytelen őt más belátásra bírni. Sokszor éppen ő az, aki dominanciaigényével összhangban családjában „megadja a hangot”, részben azáltal, hogy betegségét közvetett zsarolásként érvényesíti. Csakhogy nézeteinek és véleményeinek belső szilárdsága, ez az „engedni nem tudás” megmerevíti a testet is, úgyhogy az már képtelen „utánaengedni” a finom impulzusoknak, azaz rugalmatlanná válik.
• Az SM-betegeknek két, világosan elkülöníthető típusa létezik: A „konok” típus, aki már külsőleg is rögtön felismerhető keménységet és „belső erőt” mutat, többnyire cinikus alkat, számos témáról nem hajlandó beszélni, ilyenkor egyszerűen „kikapcsol”. Az ilyen páci­enst sajátos alapbeállítottság uralja, egy önmagában zárt világkép, mely nehezen támadható, mégis alapjában elhibázott. Személyiség­jegyei között jó adag érzéketlenség, ridegség és önzés szerepel.
• A másik típus az előbbi gyökeres ellentétének tűnik: nyílt, szívé­lyes, mindenkivel barátságos és engedékeny – legalábbis látszólag! Ám nála is akadnak olyan területek, melyek tudatosan vagy tudat­talanul érintetlenek maradnak. Életének egy bizonyos részéről vég­leges, megmásíthatatlan véleménnyel van, ami ráadásul élesen ütközik a valósággal.
• A terápiás beszélgetések során rá kell találni e témakörökre, mégpedig oly módon, hogy bizonyos ingerületkiváltó fogalmakat vetünk fel, mint például a család, partnerkapcsolat, szexualitás, konvenciók, gyermeknevelés vagy hasonlók.
• A sclerosis multiplex nyomán, pusztán orvosi szemszögből te­kintve, a gerincvelőben halott szigetek jönnek létre. E károsodáso­kat visszafordíthatatlannak kell tekintenünk. Mindazonáltal ha a beteg belátja gondolkodásmódjának merevségét, s hajlandó változ­tatni magatartásán, a betegség folyamata lelassítható, sőt megállít­ható, így lökésszerű felgyorsulására egyáltalán nem kerül sor.
• A sclerosis multiplex fájdalmasan láthatóvá teszi az egyéni lét olyan részterületeit, melyeket az ember nem enged élni, mert elítéli azokat, nem kíván olyan lenni. Mindebből egyértelműen adódik a feladat, hogy ne akarjunk többé megítélni, sőt elítélni, az élet egyetlen területét se utasítsuk el, de éljük meg létünket a maga egyediségében és sokszínűségében, anélkül hogy csupán lényünk jó oldalát engednénk megnyilvánulni. Ha nincs többé olyasmi, amit az ember tulajdon személyiségében elutasít és nem hagy élni, akkor jó úton haladunk a teljes gyógyulás felé.

Összefoglalva: Sclerosis multiplex – megkeményedés, uralkodási hajlam miatti elszigetelődés; igazi lényem bizonyos elemeit elutasí­tom, nem engedem el magam; gyakori kemény ítélkezés