A megfázás jelzi nekem, hogy belsőleg hideggé váltam, hiányzik belőlem a melegség, mivel az értelmem, s nem a szívem szerint éltem. Rákényszerít, hogy önmagammal foglalkozzam, törődjem végre a magam dolgával, ne nyeljek le többé olyasmit, ami nem felel meg nekem. Világosan mutatja: „Tőlem idegen mércéhez igazodtam, valami ismeretlent fogadtam be. Ez az ismeretlen nincs összhangban ve­lem. Legyengített.”

• Hagytam, hogy számomra helytelen magatartásukkal mások meg­fertőzzenek. Most viszont szembefordulok ezzel az idegen magatar­tással, mert nincs összhangban valódi énemmel, ellenkezőleg, meggyengíti. A megfázás tudomásomra hozza, hogy nem bízom ön-magamban, nincs hozzá bátorságom, hogy tulajdon lényemmel össz­hangban, helyesen cselekedjek. Testem megkísérli, hogy megszaba­duljon az idegentől. Eddigi magatartásomra „megorroltam”, „valamit odahörgök magamnak”, „torkig lettem” azzal, hogy megtagadom tu­lajdon lényemet. Minden idegen dolgot ki akarok köhögni magamból, kitüsszenteni és szabad folyást engedni neki. Az idegenség viszont bennreked és meggátolja, hogy világosan gondolkodjam, megakadá­lyozza, hogy továbbra is csupán értelmemre hallgatva éljek.

A megfázásos állapot számos jelképes értelmű tünetből áll össze, melyeket az alábbiakban egyenként veszünk sorra

A betegnek bedugul az orra

• Valamivel torkig lett, az orra bedugult, a légzés és rajta keresztül a külvilág dolgainak érzékelése akadályoztatva van. A beteg többé nem hajlandó, de nem is képes arra, hogy újabb problémákkal megbirkózzon.

Fáj a feje

• Az a rengeteg dolog, ami a megfázásos beteget elárasztja, akkora fejtörést okoz neki, hogy semmit se képes befogadni.

Berekedt, nem tud beszélni

• Zavar lép fel a nyelvi kommunikációban. A beteg vagy nem akar kapcsolatba lépni a környezetével, ami torokgyulladása következ­tében most már lehetetlenné is vált, vagy torokfájása annak a jele, hogy a külvilág dolgai helyett inkább saját belső világával kellene foglalkoznia. A torokgyulladás a beteg számára lehetővé teszi, hogy társának jelképes értelemben „odahörögjön” valamit.

A mandulák megduzzadtak

• A beteg nyelési nehézségekkel küszködik, nem tud vagy nem akar valamit lenyelni, elfogadni.

Összességében a megfázás lehetőséget teremt a betegnek arra, hogy egy időre távol tartsa magát a környezetétől („Ne gyere túl közel hozzám, különben te is megkapod!”), míg problémáját nem sikerül tisztáznia. Másfelől viszont a megfázással járó tünetek gya­korlatilag meg is akadályozzák, hogy elvesszen a külsőségekben.

Összefoglalva: Megfázás – felhívás, hogy többet foglalkozzunk önma­gunkkal, tanuljunk meg lazítani, tartsuk távol magunkat minden számunkra idegentől és hamistól

Amit tenni kell

A betegnek foglalkoznia kell önmagával, csakis a saját dolgával kell törődnie. Meg kell vizsgálnia, miért nem képes felmelegedni. Ajánlatos lenne elgondolkodnia, mit is akar voltaképpen elmondani, és „ki kellene tálalnia” mindazt, amit eddig elhallgatott. Meg kelle­ne mutatnia, mire gondol valójában, és megvizsgálni, milyen mér­tékben fogadott magába tőle idegen dolgokat, mennyiben nem bízott az intuíciójában. Egy további lehetséges kérdés: „Mely téren korlátoztam, tagadtam meg önmagam?”

A torkunk kapar és fáj, mert nem vagyunk hajlandók továbbra is lenyelni az idegen dolgokat. Aki szereti önmagát és szívének hang­jára figyel, azt örökre elkerüli a hamis és idegen.