A vesekövek lehetnek apró szemcsék (vesehomok), vagy akár 5 cm átmérőjű képződmények is. Néha egyáltalán nem okoznak fájdalmat, de ha elhagyják a vesét, a hólyag felé halad­va beékelődnek a húgyve­zetékbe…

Ilyenkor heves fáj­dalmat érzünk, amely hátul, a deréktájékon kezdődik, majd átterjed a has elülső részére, és lefelé halad. Az erős görcs 1 percig tart, és rövid enyhülés után újra jelentkezik. A fájdalmat há­nyás, gyakori vizelési inger, véres vagy zavaros vizelet, vizeléskor égő érzés, láz, hidegrázás kíséri.

A vesekövek többségét kalciumvegyületek alkotják, melyek a vizeletben oldott anyagokból keletkeznek: a vizeletből sók kristályosod­nak ki, és kövekké állnak össze. Képződésükhöz az öröklött hajlam, a kiszára­dás, az ismétlődő húgyúti fertőzés és az ülő életmód egyaránt hozzájárulhat.

A kövek néhány óra, esetleg néhány nap múlva távozhatnak, ám amíg várakozunk, az alábbi módszerekkel felgyorsíthatjuk a folyamatot

Öblítés

• Ha naponta legalább három liter vizet megiszunk, a ki­sebb kövek a vizelettel távozhatnak.
• Igyunk gyermekláncfűteát. Az erős vízhajtó hatású ital ser­kenti a vérkeringést a vesében, fokozza a vizelettermelést, ez­által elősegíti a vesekövek távozását. Tegyünk 2 teáskanálnyi szárított gyógynövényt egy csésze forrásban lévő vízbe. 15 perc áztatás után leszűrve fogyasszuk.

Mozgásban maradni

• Amikor vesekövünk van, még a legkisebb mozdulat is fáj­dalmat okozhat. Mindaddig azonban, amíg képesek vagyunk sétálni, ne csak pihenéssel próbáljuk meg átvészelni a roha­mot. A mozgás hatására a kövek gyorsabban távoznak. A kelle­metlen érzés ellenére is jobb tehát, ha egy kicsit járkálunk.

A megelőzés ereje

• A legfontosabb lépés a vesekövek kialakulásának megelőzé­sében ugyanaz, mint amit kilökődésük gyorsítása érdekében is tehetünk: elegendő folyadékot kell magunkhoz vennünk. Fogyasszunk legalább naponta 8—10 pohár folyadékot. Ne feledjük: minél többet iszunk, annál jobban felhígítjuk és ki­mossuk a vesekövek képződéséhez hozzájáruló anyagokat.
• Sószegény étrenddel csökkenthetjük a vesekövek kialaku­lásában szerepet játszó kalcium-oxalát mennyiségét a vizeletünkben (a nátrium a kalciummal együtt vesz részt bizonyos anyagcsere-folyamatokban). Főzéskor használjunk inkább többféle fűszert az ízesítésre, az asztalnál pedig egyáltalán ne sózzuk az ételt. Korlátozzuk a gyorséttermi harapnivalók, zacskós levesek és más feldolgozott élelmiszerek fogyasz­tását is. Ügyeljünk arra, hogy naponta 6 g sónál (2400 mg nát­riumnál) kevesebb jusson a szervezetünkbe.
• Igyunk naponta kétszer 2,5 dl áfonyalevet, amely bizonyí­tottan képes csökkenteni a kalcium-oxalát mennyiségét a vize­letben.
• Áfonyalé helyett minden étkezéskor ihatunk 2 dl narancs­levet vagy frissen facsart citromléből készült limonádét is. Az ezekben az italokban lévő citromsav megnöveli a vizeletben a citrát mennyiségét, ami megakadályozza a kalcium-oxalátot tartalmazó kövek képződését. Tudnunk kell azonban, hogy a grépfrút kedvez a vesekövek kialakulásának, ezért csak módjá­val szabad fogyasztanunk.
• Igyunk kevesebb kávét. A koffein növeli a kalcium-oxalát mennyiségét a vizeletben, ami fokozza a vesekő képződésének kockázatát.
• Érdekes módon a kalcium viszont segíthet megakadályozni a kalcium-oxalát-összetételű vesekövek kialakulását: mivel a bélrendszerben egyesül az oxaláttal, meggátolja annak felszívó­dását. A kalciumban gazdag élelmiszerek közé tartozik többek közt a tej, a sajt, a joghurt, a sötétzöld levélzöldségek, a diófé­lék és az olajos magvak. Kalciumos kiegészítőket is szedhe­tünk, amennyiben étkezés közben vagy közvetlenül utána vesszük be — két étkezés között fogyasztva viszont növelhetik a vesekő képződésének kockázatát.
• Amennyiben a vizeletvizsgálat kimutatta, hogy kalcium-oxalát-tartalmú vesekövünk van, csökkentsük az oxalátokban  gazdag élelmiszerek  fogyasztását. Ilyen a rebarbara, a búzakorpa, a spenót, a csokoládé, a diófélék (különösen a mogyoró), az eper és a málna, sőt még a tea is.
• A magnézium bármilyen összetételű vesekő kialakulását gá­tolja. Fogyasszunk több sötétzöld levélzöldséget, búzacsírát és a tenger gyümölcseit. Kiegészítő formájában is szedhetjük, napi 300 mg-os adagokban.
• Fogyasszunk több gyümölcsöt és zöldséget, különösen káli­umban gazdag banánt, narancsot (és narancslevet). A sok friss zöldség — illetve a héjában főtt burgonya is — csökkentheti a vesekövek kialakulásának kockázatát.
• Ha korábban már volt húgysavtartalmú vesekövünk, a kiújulás elkerülése érdekében ügyeljünk arra, hogy a vizeletünk kémhatása lúgos legyen. Ennek érdekében kerüljük a savszin­tet emelő ételeket, például a szardíniát, a belsőségeket, továbbá a sörélesztőt. Mellőzzük a purintartalmú élel­miszereket is: a halat, a vörös húsokat, a babot, a borsót, a kar­fiolt, a spenótot, valamint a teljes kiőrlésű gabonát. A purin ugyanis húgysavvá alakul a szervezetben.

Hasznos

A fenti tüntetek észlelése­kor forduljunk orvoshoz, aki vizeletvizsgálatot vé­geztet, fájdalomcsillapító injekciót ad, és röntgen­vizsgálatot rendel el. A ki­sebb kövek vesehomok formájában a vizelettel ki­ürülnek, míg a nagyobbakat kőzúzásnak nevezett eljá­rással felaprítják, illetve endoszkópos vagy nyílt műtéttel eltávolítják.