Szervezetünk remekül képes kezelni, sőt akár a hasznunkra is fordítani a rövid stresszes időszakokat (például ilyenkor jobb teljesítményre vagyunk képesek, mint egyébként). A hosszan tartó felfokozott feszültség azonban nem tesz jót sem a testnek, sem a léleknek, Az idegeskedést és a szorongást ekkor már nem pusztán maga a nehéz helyzet váltja ki, hanem a tehetetlenség és a kilátástalanság egyre inkább elhatalmasodó érzése is..

A legjobb, amit tehetünk, hogy megpróbálunk lazítani

Gyógynövények és kiegészítők

• A kamillatea áldásos hatását már az ókori görögök is ismer­ték. Napjainkban a természetgyógyászok gyakran ajánlják a stressz kezelésére. Igyunk l-l csészével naponta háromszor.
• A kamillát más nyugtató gyógynövényekkel, például leven­dulával és macskagyökérrel együtt csomagoljuk gézbe, és tartsuk a vízcsap alá, miközben a kádba fürdővizet engedünk.
• Egy vizsgálat során azoknak a stressz alatt álló embereknek, akik naponta 1000 mg C-vitamint szedtek, kisebb mértékben emelkedett a vérnyomása, és hamarabb helyreállt a stresszhormon szintje, mint azoknak, akik nem kaptak kiegészítőt.
• Az ázsiai ginszeng közismerten óvja a szervezetet a stressz hatásaitól, mivel elősegíti a stresszhormon felszabadulását, és támogatja a hormont termelő szervek (a hipofízis, a hipotalamusz és a mellékvese) működését. Kisebb adaggal kezdve és a dózist fokozatosan növelve szedjük naponta kétszer a feszült időszakokban. Két-három hetente egy hétig szüneteltessük a kiegészítő alkalmazását.

Összpontosítás

• Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a meditáció oldja a fe­szültséget. Üljünk le kényelmesen valahová, ahol senki sem za­var. Hunyjuk be a szemünket. Válasszunk egy szót vagy kifeje­zést, például „minden rendben”. Miközben a légzésünkre összpontosítunk, minden kifújáskor ismételjük meg a kifeje­zést. Ha a gondolataink elkalandoznának, tereljük vissza őket a választott szóhoz. Próbáljunk erre összpontosítani 10—20 per­cig. Végezzük a gyakorlatot naponta legalább egyszer.
• Kutatások bizonyítják, hogy a zene csökkenti a vérnyomást, sőt még a stresszhormon szintet is a vérben. Tartsunk hétköz­nap is egy kis szünetet: hallgassunk megnyugtató dallamokat.
• Amikor úgy érezzük, hogy a szorongás szinte már megbénít, idézzünk fel valamit, amivel kapcsolatban ugyanilyen feszültsé­get éreztünk egy évvel ezelőtt. Mennyire tűnik fontosnak most? Próbáljunk előremenni egy évet az időben, és tekint­sünk vissza jelenlegi gondunkra. Időutazásunk végén valószínűleg már nem is tűnik olyan kétségbeejtőnek a helyzet.

Fokozatos ellazulás

• Próbáljuk ki a progresszív relaxációs technikát. Üljünk vagy feküdjünk le egy csendes, kényelmes helyen. Hunyjuk be a szemünket. Hajlítsuk be a lábujjainkat jó erősen, tartsuk így körülbelül 10 másodpercig, azután lazítsuk el. Ezután feszítsük meg és ernyesszük el a lábfejünket, a lábunkat, a hasunkat, az ujjainkat, a karunkat, a nyakunkat és az arcunkat, vagyis foko­zatosan, tetőtől talpig lazítsuk el az egész testünket.

A megelőzés ereje

• Menjünk el sétálni, vagy végezzünk valamilyen más test­mozgást legalább hetente háromszor 20 percig. A sport ser­kenti a jó közérzetet biztosító agyi vegyületek, az endorfinok („boldogsághormonok”) felszabadulását.
• Korlátozzuk alkohol-, koffein-, cukor- és (amennyiben dohányzunk) nikotinfogyasztásunkat. Ezek az anyagok ugyanis felerősíthetik a stressz fizikai tüneteit, például a szapo­ra szívverést, a remegést, a tenyér nyirkossá válását, fokozhatják a szorongást, valamint az ingerlékenységet is.
• Válasszunk magunknak valamilyen hobbit. A kertészke­dés, a kézimunkázás, a keresztrejtvényfejtés, az olvasás vagy más időtöltés segíthet eltávolodni a hétköznapok problémáitól.

Hasznos

• Kérjünk orvosi segítséget, ha a stresszel összefüggő változások befolyásolják az életminőségünket: a szorongás szinte megbénít, nehezen tudunk elaludni, vagy éjszaka gyakran feléb­redünk, jelentősen nő az étvágyunk, valamint pszi­choszomatikus tünetek (krónikus vagy heves fejfá­jás, hát- vagy nyakfájdalom, ekcéma, irritábilis bél szindróma) jelentkeznek. Hosszú távon a stressz megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a szív­infarktus, a gyomor- és nyombélfekély, az influenza, az allergia, a depresszió, a fejfájás és más betegsé­gek kockázatát.